Irodalmi idővonal

Kultúra: Görög és latin kultúra

Főbb jellemzők

• Stílusjegyek: Összetett stílus, szóképek, alakzatok, harmónia, érzelmek, báj.
• Forma: Időmértékes verselés.
• Műnemek és műfajok:
  • Líra: himnusz, óda, dal, epigramma, elégia.
  • Epika: eposz.
  • Dráma: tragédia, komédia.
• Irodalomelmélet: Arisztotelész: Poétika (hármas egység).

Görög irodalom

• Homérosz: Íliász, Odüsszeia
• Szapphó, Anakreón: dal, epigramma
• Szophoklész: Antigoné

Latin (Római) irodalom

• Vergilius: Aeneis; ecloga
• Horatius: carmenek (ódák)
  • Jellemző gondolatok: „arany közép”, „Élj a mának!”

�?ltalános jellemzők

• Az egyház műveltségbeli túlsúlya, latin nyelvűség jellemzi.
• Értékek: erény, hit, önértéktelenítés, aszkézis.
• Szerzőség: Jellemzőek a névtelen művek.

Irodalmi ágak és műfajok

• Egyházi irodalom: legenda (szentélet), intelem, himnusz, planctus, misztériumdráma.
• Világi irodalom: gesta, lovageposz, trubadúrlíra, vásári komédia.
  • Jellemző motívumok / eszközök: allegória, jelképek, számmisztika.

Kiemelkedő alkotó

• Dante: Isteni színjáték

Főbb jellemzők

• Az antikvitáshoz való visszatérés
• Nemzeti nyelvű irodalom
• Emberközpontúság
• Egyéniség kitüntetett szerepe
• Természetszeretet, harmónia

Műfajok és formák

• Epigramma, elégia, dal, fabula, tájköltemény, novella
• Bibliafordítások, zsoltárparafrázisok, pikareszk regény

Kiemelkedő alkotók és művek

• Petrarca: (szonettforma)
• Boccaccio: Dekameron
• Shakespeare: Hamlet; Rómeó és...; szonettek (új szonettforma)
• Janus Pannonius: (még latinul: epigrammák)
• Balassi Bálint: istenes, szerelmes, vitézi [versek]
• Heltai Gáspár: Száz fabula

Főbb jellemzők

• A reneszánsz harmóniaérzete megbomlik
• Nagy méretek
• Dekorativitás
• Formai virtuozitás (modorosság)
• Erotikus témák

Megjelenése a műnemekben és műfajokban

• Elsősorban a lírában jelenik meg.
• Epika: lovagi téma (és egyben paródia) – Cervantes: Don Quijote; pásztorregény.
• A manierizmus a Rómeó és Júliában és Shakespeare szonettjeiben is megjelenik.

Történelmi és kulturális háttér

• Ellenreformáció
• Jezsuita rend
• Újraerősödő katolicizmus

Főbb jellemzők

• Monumentális, mozgalmas
• Dekoratív / pompás
• Vallásos telítettség
• Hősiesség
• Allegorikus kifejezésmód
• (Építészeti példa: Szegeden az alsóvárosi templom)

Jellemző műfajok

• Eposz, óda, szónoklat

Kiemelkedő alkotók és művek

• Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem
• Mikes Kelemen: Törökországi levelek

Főbb jellemzők

• Már nem vallásos
• Idill
• Aprólékos díszítettség
• Virágszimbolika
• Természeti képek
• Dallamos ritmika
• Szimultán verselés

Kiemelkedő alkotó és mű

• Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem

Történelmi és eszmei háttér

• Polgári forradalmak (fr. forradalom)
• Felvilágosodás
• Racionalizmus
• Látnokszerep (szerk. megj.: később inkább a romantikára jellemző, de a jegyzetben itt szerepel)

Főbb jellemzők

• Antik minták követése
• Klasszikus műfajok: óda, epigramma, tragédia, komédia
• Formai, tartalmi, szerkezeti kötöttség
• Tanító szándék
• Józan ész, mértéktartás, eszmények

Kiemelkedő alkotók és művek

• Molière drámái (francia)
• Csokonai Vitéz Mihály, Batsányi János
• Berzsenyi Dániel (ódák, elégiák)
• Goethe, Schiller -> Szentimentalizmus is!

Főbb jellemzők

• Az egyéniség belső érzelmi gazdagsága
• Jellemábrázolás elmélyül
• Vallomás
• Levél- vagy naplóregény

Kiemelkedő alkotó és mű

• Kármán József: Fanni hagyományai (levélregény)

Főbb jellemzők

• Nemzeti jelleg
• Történetiség
• Népiség
• Érzelmek szabadsága
• Festőiség, hatalmas képek
• Ellentét („vérözön” ↔ lángtenger)
• Menekülés a múltba, távoli vidékre
• Váratlan fordulatok
• Groteszk ábrázolás
• Töredékesség
• Patetikus stílus
• A költő = vátesz (népvezér)

Műfajok

• Óda, rapszódia
• Ballada, elbeszélő költemény
• Történelmi regény
• Kevert műfajok (lírai elemek)

Kiemelkedő alkotók

• Világirodalom: E. A. Poe, Byron, Puskin, Victor Hugo
• Magyar irodalom: Katona József, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Petőfi Sándor, Arany János

�?ltalános jellemzők

• A valóság tükrözése (mimetikus)
• Mindennapi realitás
• Az ember társadalmi lény

Irodalmi jellemzők és műfajok

• Mindentudó elbeszélő
• Irónia
• Értékbiztonság
• Tárgyilagos ábrázolás
• Társadalmi tabló
• Cselekedetek okszerű összekapcsolása
• Műfajok: regény, novella

Kiemelkedő alkotók és művek

• Világirodalom:
  • Gogol: A köpönyeg
  • Lev Tolsztoj: Ivan Iljics halála
  • Dosztojevszkij
  • Csehov
• Magyar irodalom:
  • Móricz Zsigmond: Tragédia
    • Dzsentritéma
    • Újszerű parasztábrázolás

Főbb jellemzők

• Alap: darwinizmus, freudizmus
• Ösztönök
• Szociális helyzet általi meghatározottság
• „Hősnélküliség”
• Téma: nyomor
• Aprólékos, részletező leírás
• Műfaj: regény, novella, színmű

Kiemelkedő alkotó

• Móricz Zsigmond (egyes műveiben)

Impresszionizmus

• Pillanatnyi benyomások
• Természethűség
• Hangulat ábrázolása
• Zeneiség, színek
• Kiemelkedő alkotók / példák: Babits Mihály egyes versei, Juhász Gyula

Szimbolizmus

• Szakítás a valósággal
• Művésziség, személyiség
• Szimbólumok – összetett jelentés
• Kiemelkedő alkotók: Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi

Szecesszió

• Természetstilizáció
• Díszítettség
• Névszói stílus
• Érték:
  • eredetiség
  • szépség
  • erotika
• Formakultusz

1. Futurizmus

• Jövőközpontúság
• Szakítás a hagyománnyal
• Háttér: orosz kommunizmus
• Mozgalmasság
• Hagyományos ritmusok elvetése
• Érték: erő, mozgás

2. Expresszionizmus

• Szociális mozgalmak
• Irracionális
• A szó szerepének megnövekedése
• Indulatszók
• Torzítás
• Erőteljes

3. Dada (Dadaizmus)

• Teljes tagadás
• Botránykeltés
• Montázs
• Nyelvtani szabály nincs

4. Szürrealizmus

• Pszichoanalízis
• A reálison való túllépés
• A tudatalatti (álom, önkívület)

Kiemelkedő alkotók

• Thomas Mann, Franz Kafka, Bulgakov

1. Újklasszicizmus

• Hagyomány szerepének hangsúlyozása
• Műfajok, témák, versritmusok újraalkotása

2. Újnépiesség

• A népköltészet szürreális rétegeihez fordulás

3. Tárgyias költészet (egzisztencializmus)

• Személyiség háttérbe szorítása